Egy pszichológus, egy dietetikus, és két influencer bemennek egy bárba… nem, ez nem egy vicc kezdete, hanem az első Armadillo Meetup alapfelállása. Két évvel ezelőtt, az influencer üzletág indításával együtt álmodtuk meg a „kis esti beszélgetéseket”. Mindenképpen egy kötetlen, családias hangulatú beszélgetést szerettünk volna kezdeményezni a szakmabeliek között, ahol szakértőkkel tudjuk megvitatni a marketingszakma legtrendibb témáit, olyan részletességgel, őszinteséggel és lazasággal, amire egy konferencián sokszor nincs lehetőség.
Az első mindig emlékezetes
Az első Meetupra elhívtuk Kiss Anna pszichológust, Szarka Dorottya dietetikust, Szabó Levente Zsoltot, a Trollfoci egyik alapítóját, és Kajdi Csabát, a Visage modellügynökség tulajdonosát – akit minden tiltakozása ellenére 58 ezer követőjével nyugodtan nevezhetünk influencernek is –, hogy üljenek le és beszéljék ki a marketing és média egyik legforróbb aktuális témáját: az influencereket.
A beszélgetés porondmestere Sass Dani kreatívigazgatónk volt, aki rögtön első témaként az egyik legégetőbb kérdést dobta be: valójában mi is a lájkok/reakciók, illetve a követők értéke – garanciát jelent-e bármelyik a minőségre. Levente elmesélte, hogy a Trollfoci esetében az a mérce, hogy a kiposztolt kép eléri-e 5 perc alatt a 300 lájkot. Ha ezt megugorja a poszt, akkor kint maradhat, ha nem, akkor törlik az oldalról. Csaba szerint viszont hiába van egy influencernek több százezer követője, ha valójában nem tud hatni rájuk, mert nincs mögötte személyiség, se releváns tartalom.
Úgy gondolja, hogy a szponzorációs megkeresések sokszor azért futnak vakvágányra, mert a vállalatok kizárólag a követőszámokat nézik, és az alapján választanak influencert. Arra azonban sokszor nem figyelnek, hogy az adott személy hitelesen tud-e majd kommunikálni a termékükről.
Erre azt hozta fel példaként, mikor egyik legismertebb modelljét, Mihalik Enikőt keresték meg egy olyan szponzorációval, melynek során a kép leírásában mindenképpen meg kellett volna jeleníteni a „mikrobiom” szót, függetlenül attól, hogy ez tőle mennyire lett volna életszerű.
Leventének is volt erre egy hasonló példája, amikor azzal keresték meg a Trollfocit, hogy az együttműködés keretében tamponokat kellene népszerűsíteniük az oldalon. Mint mondta, a konkrét megkeresés kifejezetten abszurd is volt: 13 ezer darab lejárt tampont („egy tampont le tud egyáltalán járni?” – tette fel a kérdést Levente) akart volna eladni az ügyfél…Dani viszont pozitív példával is tudott szolgálni: az Armadillo reklámügynökség ahelyett, hogy a Jeep influencerkampányát a kiemelkedő elérésre hegyezte volna ki, inkább a szó hagyományos értelmében vett szponzorációt ajánlott – olyan személyeket választottunk a márka képviseletére, akik teljesítményükkel valóban kitűntek. A Jeep pedig felismerte, hogy ezzel a saját márkájának pozitív megítélését hitelesen tudja erősíteni, ami hosszú távon gyümölcsözőbb, mint kétszer annyi embert elérni egy népszerű influencerrel, aki a wc-papírtól az üdítőmárkáig, jó pénzért bármit befotóz.
A pszichológus véleménye
Kiss Anna pszichológus arról beszélt, hogy az influencerek hatalmas frusztrációt hívhatnak elő a követőikben, de ugyanakkor saját magukban is. A követőik ugyanis azt látják, hogy az influencernek van ideje és lehetősége minden nap sportolni, egészségesen táplálkozik, és így persze az alakja is tökéletes – ezáltal azt gondolják, hogy ez a norma, aminek meg kell felelni, és ha erre nem képesek, szorongani kezdenek.
Ugyanakkor Anna figyelmeztetett, hogy annak sem feltétlen fenékig tejfel a helyzete, aki gyártja ezeket a posztokat. Ők valószínűleg folyamatosan figyelik a lájkok és a követők számát, és a valós közösség, valós élmények helyett a digitális térben kezdik értelmezni az életüket és szociális kapcsolataikat. Ha csökken az interakció, azt úgy élik meg, mint egy valós közösségből való kiközösítést.
A dietetikus véleménye
Szarka Dorottya dietetikusként kiemelte, hogy az influencerek sok területen szinte kezdik átvenni a szakemberek szerepét, aminek azért vannak veszélyei. Táplálkozási szakértőként nagyon fontos része a munkájának, hogy felelősséggel tartozik az általa adott tanácsokért, és felelősségre is vonható, ha valakinek olyan étkezési tanácsot ad, ami nemhogy használna, hanem kárt okoz az egészségében. Egy influencer esetében ez nyilvánvalóan nincs így – rengeteg emberre lehetnek hatással, mégsincs semmiféle intézményes kontroll a működésük felett, és gyakorlatilag bármiről állíthatják, hogy az az „egészséges életmód titka”, bármiféle szakértelem és következmény nélkül.
Ezzel szemben Dorottya szakemberként azzal szembesül, hogy a közösségi médiában közzétett tartalmai közül épp a megbízható szakmai információk a legkevésbé népszerűek, és az emberek sokkal inkább a magánéletére kíváncsiak.
Kiss Anna itt megemlítette a Pamkutya formációt – nem véletlenül, hiszen a legnagyobb feliratkozószámú magyar Youtube-csatorna egyik tagja is ott ült a közönségben. Ők a videóikban általában kapucniban, napszemüvegben, felismerhetetlenül szerepelnek, de Anna úgy látja egyre nagyobb a nyomás rajtuk is, hogy felfedjék az identitásukat. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy pszichológusként ő ennek a veszélyeire is rálát, bár neki „csak” a páciensei kíváncsi szemei elől kell elrejtenie az online aktivitását, a hírességeknek nyilvánvalóan sokkal nehezebb elkerülniük a túlzott nyilvánosságot, és a kellemetlenkedő rajongókat.
Ördög Nóra nagyszerű műsorvezető, de el kellene venni tőle a telefont – mondta szokásos odaszólós stílusában Cyla.
Kajdi Csaba szerint egy influencernek, aki a saját brandjét építi, alap, hogy a valódi magánélete helyett egy tökéletesnek tűnő életet mutat a külvilág felé, és ezzel nincs is semmi baj – az embereknek erre is van igényük. De van egy szint, amit Csaba már egyszerűen hazugságnak tart: ezt az a jelenség mutatja meg a legjobban, mikor egy influencer-jelölt azzal próbál magának hírnevet szerezni, hogy bemegy a boltba, megvesz egy terméket, majd kiposztolja úgy, mintha a márka kereste volna meg egy szponzorációval. Itt már nem arról van szó, mint a hagyományos reklámok, vagy éppen az Armadillo Jeep influencer reklámkampánya esetében, hogy a márkák úgy próbálják a saját értéküket növelni, hogy értékes embereket támogatnak, akik a szakmai tevékenységük mellett egy-egy terméket is posztolnak. Mostanára szerinte megfordultak a szerepek: sok influencer már a márkákat próbálja arra használni, hogy a saját követőtáborát növelje, anélkül, hogy bármilyen értékes tartalmat letenne az asztalra – az általa létrehozott kontent kizárólag a szponzorációs posztokból áll. Csaba szerint ez egyszerűen gáz.
Dani, az est gazdája viszont egy pozitív tendenciát lát ezzel kapcsolatban: a márkáknak is egyre fontosabb, hogy olyan influencert válasszanak, aki értékes tartalmat tud nyújtani a követőinek. Szabó Levente szerint a Trollfoci erre nagyon jó példa, mert ők egyáltalán nem függnek a szponzoroktól és a közösségi média platformoktól: ha holnap minden social media megszűnne, ők a tartalmukkal akkor is meg tudnák találni a követőiket, mert értékes kontentet tudnak nyújtani.
A beszélgetés végére a Meetup elérte a célját: a márkák képviselői, az ügynökségek és maguk az influencerek is bepillantást nyerhettek egymás szempontjaiba, mindehhez pedig senkinek nem kellett hosszas prezentációkat végighallgatnia kampánycélokról és elérésekről. Beszélgettünk, poénkodtunk, és a végén úgy léptünk ki a Ráday utcára, hogy mind egy kicsit többet tudtunk a szakmánkról és a másikról egyaránt.
