Élet gyakornokként az Armadillónál
Ismerős az az érzés, amikor belépsz egy idegen helyre, ahol még sosem jártál, olyan emberek közé, akik egymást nagyon jól, téged azonban egyáltalán nem ismernek? Éppen ilyen volt számomra 2021 első munkanapja, ekkor kezdtem ugyanis szövegíró gyakornokként az Armadillo Kreatív Ügynökségnél. Ezt csupán egy gyors, de alapos kiválasztási folyamat előzte meg, mely meglepő módon igazán pozitív élmény volt – gyors, érdekes és korrekt. Ám ennek ellenére az első munkanapomon még nem tudtam, hogy mire számíthatok.
Az első pillanatok sokkja után azonban szerencsére hamar kiderült, hogy az Armadillo csapatában jó helyen leszek. Bár általában nehezen illeszkedem be az új közösségekbe, a Dillónál (lásd: Armadillo) mindenki igazán nyitott volt felém, és már a legelső pillanattól kezdve igyekeztek segíteni a munkámat, megválaszolva még a legbutább, legapróbb kérdéseimet is. (Ráadásul a kérdések még mostanra sem fogytak el…) Erre persze szükség is volt, hiszen a jó hangulatú beszélgetések, a közös kávézások és a vidám hazautak, na meg a kedves kollégáim állandó csínytevései ellenére elsősorban mégiscsak azért vagyok itt, hogy tanuljak – tanuljak a szövegírásról, a kommunikációról, a marketingről, a különböző platformokról, végeredményben pedig arról, hogy hogyan szólítsam meg az embereket. Mindehhez pedig, úgy érzem, itt profi segítséget kapok.
Nem hátrány, ha szereted a pörgést!
Nem áltatok azonban senkit azzal, hogy az Armadillónál csak móka és kacagás az élet, és szinte dolgozni sem kell, mert ez nem lenne igaz. Bár az első időszakban még láthatóan kíméltek az újdonsült kollégáim és főnökeim, arra nagyon hamar rájöttem, hogy itt nem fogok unatkozni, mert az ügyfelek és a kampányok nem várnak rám, és ha nem igyekszem folyamatosan, akkor előbb-utóbb betemetnek a határidők és a tennivalók.
Mindez persze édes teher olyasvalakinek, aki nem kávét főzni és fénymásolni akar, hanem felelősségteljes feladatokat szeretne kapni, és mindeközben többé és jobbá válni abban, amit csinál. És persze az sem hátrány, ha az ember szereti a pörgést, mert nálunk abból sincs hiány!
Mindent összevetve tehát elmondhatom, az Armadillo marketing ügynökség tárt karokkal, és sok-sok izgalmas munkával várt – néha szinte úgy tűnik, hogy személy szerint, pontosan engem. Most már bátran kijelenthetem hát, hogy jó helyre vezetett a sors – na és persze főképp a Facebook algoritmusa – amikor elém sodorta az Armadillo facebook hirdetését, melynek révén most én is itt lehetek, és olyasmit csinálhatok, amit mindig is szerettem volna.
A következő hirdetéssel – és az egyre jobban kitanult Facebook algoritmussal – pedig már én kedveskedek valakinek.
